Szeder-levendula bonbon

Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok minden kedves követőmnek 😊🎄!

Idén karácsonyra ismét elővettem és leporoltam a bonbonozós készletemet, hogy két év kihagyás után újra belemerüljek a csokigyártásba. Pár napot azért gondolkodtam előtte, hogy belekezdjek-e, mert ilyenkor legalább 4-5 félét csinálok, hogy mindenkinek jusson belőle, és ez elég sok idő. De egy percre sem bántam meg, hogy nekiálltam, mert nagyon hiányzott már, annyira szeretem csinálni. A szokásos ízekből végül 180 db lett, a barátok és a rokonok nagy örömére.

Ezt a szedres-levendulás változatot még két éve, Biuval a pocakomban kevertem ki, ezért mindig ő fog az eszembe jutni róla, főleg azért, mert rá egy hétre meg is született 😊.

Hozzávalók:
- A szederkrémhez:
  200 g friss vagy fagyasztott szeder
  100 g fehércsoki
  15 g puha vaj
  50 ml tejszín
  1 kk. szárított levendula
- A burokhoz:
  200 g fehércsoki
  1 tk. szárított levendula
  1%-nyi porított kakaóvaj

Elkészítés:

A szedret kiolvasztom, összeturmixolom és egy sűrű szövésű szűrőn átpasszírozom.

Az áttört szeret alacsony hőmérsékleten addig forralom, amíg jó sűrű nem lesz. Hozzákeverem a levendulát és kihűtöm.

A tejszínt felforralom, a tűzről lehúzom, beletöröm a fehércsokit és homogén krémmé keverem az egészet. 35 fokosan hozzáadom a puha vajat, jól összedolgozom és végül a szederpürét is belekeverem.

A fehércsokit temperálom, a levendulát belekeverem és elkészítem a csokihüvelyeket. Öt percre a hűtőbe teszem, hogy megdermedjen.

Nyomózsákból a mélyedésekbe adagolom a szederkrémet, helyet hagyva a lezárásnak, majd még 15 percre visszateszem a hűtőbe.

Az újratemperált csokival lezárom a bonbonokat. Fél óra hűtés után kifordítom a kész bonbonokat a formából.

Paradicsomos-padlizsános-paprikás bulgur

Egy sütőben sült bulgur receptre akadtam pár hete, de egy hónapja is volt már. Mivel sütve minden sokkal finomabb, és bulgurt még csak főzve csináltam, nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen lesz. Nem is csalódtam, a legfinomabb bulgur lett, amit eddig készítettem, viszont a receptet valahogy sikerült elkevernem. Elfelejtettem lementeni, és nagyon sajnáltam volna, ha nem találom meg, de szerencsére a húgomnak még akkor frissen tovább küldtem, aki most a segítségemre sietett, és visszaküldte nekem. Köszönet érte neki, és Limarának is.

A recepten csak annyit változtattam, hogy paprikát is tettem bele, a kislányom miatt, akinek most ez a kedvence, egyébként meg nagyon jól passzol bele.

Hozzávalók:
- A bulgurhoz:
  250 g bulgur
  4 dkg vaj
  500 g padlizsán (2 nagyobb padlizsán)
  250 g paradicsom (hámozott, konzerv is jó)
  1-2 piros húsú paprika
  1 közepes fej hagyma
  1-2 gerezd fokhagyma
  1 csokor petrezselyem aprítva
  2-3 evőkanál olívaolaj
  1 dl tejszín
  100 g reszelt sajt
  só, (cayenne bors)
- Az öntethez:
  joghurt
  friss bazsalikom
  borsikafű

Elkészítés:

A bulgurt a vajon megpirítjuk, felöntjük kétszeres mennyiségű vízzel, majd 5-10 perc főzés után levesszük a tűzről és fedő alatt tovább puhítjuk és hűlni hagyjuk.

Az apróra vágott hagymát, fokhagymát és a kb. 1-1,5 cm-es kockákra vágott padlizsánt, olajon, kis lángon kevergetve kb. 20 percig pároljuk. Az utolsó 5 percben hozzáadjuk a hasonló méretűre darabolt paprikát, végül a kockára vágott paradicsomot is beleforgatjuk.

A bulgurhoz hozzákeverjük a párolt zöldségeket, a sajtot, a tejszínt, a petrezselymet, sózzuk és borsozzuk.

Egy magasabb falú tepsibe kanalazzuk, hideg sütőbe tesszük, 180 fokon kb. fél óra alatt megsütjük. Bazsalikomos joghurttal tálaljuk.

Tonkababos csokitorta kakaóbab törettel

Egy jól bevált csokitortát készítettem a héten anya 60. szülinapjára, amit (egy tortához képest) sikerült egész gyorsan összedobnom. 

Az eredeti recept Katucitól származik, köszönet érte, csak annyit módosítottam rajta, hogy a piskótákat kakaóbab törettel megszórva sütöttem, a csokikrémbe pedig egy kis tonkababot is reszeltem. Ezentúl mindig így fogom készíteni, mert a kakaóbab töret roppanóssága és a tonkabab különleges ízvilága most már hiányozna ebből az önmagában is tökéletes csokitortából.

Díszítésnek próbáltam egy egyszerűbb, könnyen kivitelezhető változatot találni, ami szerintem sikerült is, mert anya idén is azt hitte, hogy a tortája cukrászdai, hát kell ennél nagyobb elismerés 😊?

Hozzávalók:
- A tésztához:
  6 nagy tojás
  150 g cukor
  60 g liszt
  45 g étkezési keményítő
  30 g cukrozatlan kakaópor
  egy csipet só
  kakaóbab töret
- A krémhez:
  500 g mascarpone
  200 ml hideg, zsíros tejszín
  4-6 evőkanál porcukor
  5-6 evőkanál cukrozatlan kakaópor
  2-3 szem tonkabab reszelve
- A tetejére:
  reszelt étcsokoládé

Elkészítés:

A piskótalapokhoz a tojásokat szétválasztjuk, a fehérjéből, sóból és a cukorból kemény habot verünk. Hozzáadjuk a tojások sárgáját, beleszitáljuk a kakaót, a keményítőt, a lisztet, és óvatosan összedolgozzuk.

A piskótatésztát két részre osztjuk, és két, sütőpapírral kibélelt, 18 cm-es tortaformába öntjük, a tetejüket kakaóbab törettel megszórjuk. 170 fokos sütőben 15-17 perc alatt megsütjük, mielőtt kivesszük, tűpróbát végzünk. (Egy tortaformában is süthetjük, két részletben, közvetlenül egymás után).

Közben elkészítjük a krémet. A hideg, zsíros tejszínt egy kevés porcukorral kemény habbá verjük. (Először lassú, majd gyorsabb fokozaton keverjük, hogy ne csapódjon ki vagy essen össze.)

A krémsajtot kikeverjük a maradék porcukorral és a kakaóporral, majd a tonkababot is belereszeljük. Óvatosan beleforgatjuk a tejszínhabot, és felhasználásig hűtőbe tesszük.

A kihűlt piskótalapokat félbe vágjuk. A megtisztított tortaformába rakjuk az egyik lapot, rákenjük a krém negyedét, és így tovább a többivel. A felső réteg a piskóta alja legyen, mert az a legszebb lap, illetve a kakaóbab töretes oldalakat a belső, krémmel megkent felületekre borítsuk.

Így, a formával együtt betesszük a tortát minimum egy órára a hűtőbe, ezután óvatosan leválasztjuk a tortagyűrűt, és a maradék krémmel kívülről is bekenjük. Ehhez egy szélesebb habkártyát érdemes használni, ami a torta egész magasságát átéri. A tetejét körben habzsákból kinyomott virágokkal díszítjük, a közepét pedig reszelt étcsokoládéval megszórjuk.

Töltött cukkini paradicsomszósszal

Nemsokára megint megjelenik a Lidl év végi ajándék szakácskönyve, amit mindig nagyon várok. Hazaviszem, átlapozom, megcsodálom a szép képeket, elhatározom, hogy melyik receptet fogom kipróbálni, aztán felrakom a konyhaszekrény legfelső polcára a többi kötet mellé, hogy jól elfeledkezzem róla. 

Pár hete viszont eszembe jutottak, így levettem és átlapoztam mindent, néhány receptet be is fotóztam, hogy kéznél legyen a telefonomban, hátha akkor kipróbálom végre valamelyiket. 

Egy arab ételkülönlegességet, a paradicsomos töltött cukkinit választottam elsőre, mert nagyon jól nézett ki, és kíváncsi voltam, mi sül ki - vagy inkább mi fő ki - ebből a sokféle fűszerből.

Nagyon finom lett, csak a cukkinik kivájása tűnt egy véget nem érő feladatnak, amit megfelelő célszerszám hiányában kávés kanállal csináltam, jajj. Vennem kell egy almacsumázót, és egyszer majd bárányhúst is.

Hozzávalók:
50 dkg darált hús (lehetőség szerint bárány)
10 dkg rizs, alaposan leöblítve
2 ek. arab hétfűszer keverék (1 tk. bors, 1 tk. koriander, 1 tk. szerecsendió, 1 tk. fahéj, 1 tk. szegfűszeg, 1 tk. szegfűbors, 1 tk. római kömény)
1 ek. só
1 csokor petrezselyem
4 gerezd fokhagyma reszelve
3 ek. olívaolaj
1,5 kg cukkini (kb. 5-6 db)
7 dl paradicsomszósz, 
3 dl szárnyas alaplé vagy víz

só 

cukor vagy méz
- A tálaláshoz:

  5 dl görög joghurt
  1 gerezd fokhagyma
  só

Elkészítés:

A töltelékkel kezdjük. Egy nagy keverőtálban jól összedolgozzuk a darált húst, az átöblített rizst, a fűszerkeveréket, egy evőkanál sót, a finomra aprított petrezselymet, a reszelt fokhagymát, és az olívaolajat (utóbbira csak akkor van szükség, ha soványabb hússal dolgozunk).

A cukkiniket megmossuk, két végüket levágjuk, majd 6-7 cm-es darabokra vágjuk. Egy közepes méretű zöldségből így három henger jön ki. A cukkíniket karalábévájóval vagy almacsumázóval kivájjuk és megtöltjük a darált hússal.

Egy nagy lábasba öntjük a paradicsomlevet, sóval, cukorral ízesítjük. Fektetve belehelyezzük a töltött cukkiniket, ha nem férnek el egy sorban, akkor egymás tetejére is. Hozzáöntjük az alaplevet. Fedő alatt, 45 percig főzzük közepes hőfokon, amíg a cukkini teljesen megpuhul, majd levesszük a fedőt, és további 15 percig főzzük erős lángon, hogy a levet kissé beforraljuk.

Fokhagymás joghurttal, és pitával tálaljuk.

Sütőtökös lasagne

Augusztus végén mindig szomorkodom egy sort, hogy már megint elrepült a nyár, aztán megbékélek az ősszel is, főleg, ha jó hosszúra nyúlik a vénasszonyok nyara, mint idén, október vége felé, még mindig tart. Közben rájövök, hogy igazából ez jobb is, mint a nyár, nincsen kánikula, ami újabban egyre többször jelentkezik, csak a melengető napsütés és a színesedő fák, olyan jó ilyenkor a szabadban lenni. És a konyhában is: még van elég friss zöldség és gyümölcs nyárról, de már megjelennek az őszi finomságok is, mint például a sütőtök, gesztenye, erdei gomba..

Az idei sütőtökös kedvencem a lasagne, szerintem jobb, mint a klasszikus verzió, nagyon tetszik az édes-sós ízvilága, a ropogós tökmag pedig igazán különlegessé teszi.

Hozzávalók:

250 g lasagne tészta
200 g mozzarella
100 g pirított tökmag
a tetejére reszelt sajt (nálam cheddar) 

- A sütőtök püréhez:
  1 nagy sütőtök
  2 gerezd fokhagyma
  kakukkfű
  oregano
  zsálya
  szerecsendió
  só, bors
  olívaolaj
- A besamelmártáshoz:
  50 g vaj
  50 g liszt
  600 ml zsíros tej
  szerecsendió
  só

Elkészítés:

A sütőtököt kimagozzuk, 5-8 cm széles darabokra vágjuk, és előmelegített sütőbe rakjuk. 220 fokon sütjük 30 percig, majd 200 fokon újabb 30 percig, végül 160 fokon 20-30 percig.

Az apróra vágott fokhagymát olívaolajon megpirítjuk, majd hozzáadjuk a fűszereket: az oregánót, kakukkfüvet, zsályát, és szerecsendiót is reszelünk bele. A kihűlt tököt kikanalazzuk a héjából, hozzákeverjük a fűszeres olajat, sóval, borssal ízesítjük.

A besamelmártással folytatjuk: a vajat egy kisebb serpenyőben felolvasztjuk, belekeverjük a lisztet, és folyamatos kevergetés mellett világosbarnára pirítjuk. A tejet több lépésben hozzáadagoljuk, csomómentesre keverjük, szerecsendiót reszelünk bele, és egy kis sóval ízesítjük. Amikor a mártás már sűrűsödni kezd, folyamatos kevergetés mellett, kis fokozaton még 5 percig rotyogtatjuk, hogy a liszt íz kifőjön belőle.

Kiolajozunk egy akkora tepsit, amit pont kitöltenek a tésztalapok (én 4 darabot szoktam egymás mellé sorakoztatni), és kezdődhet a rétegezés: egy sor tészta (előfőzés nélkül, szárazon), erre egy réteg sütőtök püré, egy réteg besamel, egy mozarella felszeletelve, majd a pirított tökmag kerül. Újabb sor tészta, és így tovább… A tetejére már nem kerül mozzarella, hanem megszórjuk a reszelt sajttal.

200 fokosra előmelegített sütőbe tesszük, kb. 30-35 perc alatt szép pirosra sütjük.

Tálalás előtt még 15 percet pihentetjük.

Cseresznyés joghurttorta

Van egy nyári recept elmaradásom, még a cseresznye szezonból, amit most kicsit problémás beszerezni, de szerintem bármilyen fagyasztott bogyós gyümölccsel is jól működik, ha valaki kedvet kapna hozzá.

Ez a joghurttorta engem is meglepett, amikor kifordítottam a formából, ugyanis nem számítottam rá, hogy a cseresznyés rész leülepedik az aljára, aminek köszönhetően a teteje szép piros lesz, mintha külön öntöttem volna meg. Valószínűleg nem kevertem el elég alaposan a tejszínes-joghurtos krémmel, ezért lett ilyen szép.

Szintén bababarát torta, mert mézzel készült, Biu persze ezt sem volt hajlandó megkóstolni, azt hiszem a gumis állaga bizonytalaníthatta el.

Hozzávalók:
500g cseresznye 

400g natúr joghurt 

200g habtejszín

150g méz (vagy cukor)

8 lapzselatin

Elkészítés:

A lapzselatint 10 percre hideg vízbe áztatjuk.

Az cseresznyét megmossuk és kimagozzuk, majd a mézzel egy kicsit összeforraljuk.

Belerakjuk a kicsavart lapzselatint, elkeverjük, és langyosra hűtjük, majd a joghurtot is belekeverjük.

A tejszínből kemény habot verünk, és a kihűtött joghurtos keverékhez adjuk. Formába öntjük és a hűtőben 4-5 órát pihentetjük.

Füge fagylalt

Végre újra itt! Lassan két év kihagyás után, már nagyon hiányzott a blogolás, és rengeteg új recept is összegyűlt, amit szeretnék megosztani Veletek. Elsőként egy fügés fagyit hoztam, mert ez már nem sokáig lesz aktuális így október közepén, de azért még van füge, és tart a vénasszonyok nyara, szóval hátha valakinek kedve támad hozzá.

A fagyi cukor nélkül készült, mézzel, mert ez az új hóbortom, a hozzáadott cukor kerülése, a kislányom miatt. És bizony ő az oka a hosszabb kihagyásnak is, Biuska, aki decemberben már két éves lesz. Hihetetlen, hogy repül az idő, már beszél, szaladgál, egész nap cukiskodik, alig várom, hogy együtt süssünk-főzzük a konyhában 😊.

A méz a fügéhez nagyon jól passzolt, Biu persze meg sem kóstolta, hiába kínáltam többször is, csak rázta a fejecskéjét. Majd jövőre újra próbálkozom, addigra már biztosan érdekelni fogja.

Hozzávalók:
- A fügeszószhoz:
  300-400 g füge
  50 ml víz
  50 g méz
- A fagyialaphoz:
  250 g mascarpone
  1/2 rúd vanília magjai
  200 ml hideg tejszín

Elkészítés:

A fügét egy kisebb lábasban felteszem főni a vízzel és a mézzel együtt. Néhány perc alatt összeforralom, amikor már kicsit szétfőtt, leveszem és félre rakom hűlni.A mascarponét és a vaníliát kézi habverővel kikeverem, hozzáadom a fügeszószt is.

Végül a tejszínt kemény habbá verem, és beleforgatom a fagyialapba. Ha szükséges, pár órára még hűtőbe teszem, hogy biztosan hidegen kerüljön a gépbe.

A fügés krémet a fagyigépbe kanalazom, és 30-40 percig hagyom, hogy kikeverje a fagylaltot.

Főzőnapló - Vidék Íze magazin

Decemberben kaptam egy megkeresést a Vidék Íze receptmagazintól, hogy szeretnék bemutatni a blogomat az újság Főzőnapló rovatában, két receptem kíséretében.

Az interjú az újság januári számában volt elérhető. 

(A képre klikkelve itt is olvasható.)

Karácsonyi bonbon válogatás

Idén is belevágtam a karácsonyi bonbonozásba, nem volt nehéz rászánni magam, mert már hiányzott - ha jól emlékszem tavaly karácsonykor gyártottam utoljára. Persze most sem tudtam megállni 6 féle íz alatt, és új rekordot is döntöttem: 350 darabot öntöttem, három nap alatt, 8 hónapos kismamaként - lehet hogy pont ezért lett ilyen sok, mert igazából ketten voltunk a konyhában :).

A szokásos jól bevált ízek mellett újak is születtek, és most kivételesen csoportkép is készült róluk, mert olyan jól néznek ki együtt, és ki tudja, mikor fogok legközelebb ennyi időt eltölteni bonbon készítéssel.

Tehát, az új receptek, amik hamarosan felkerülnek:

A karamellizált fehércsoki kakaóbab törettel - ami már régi kedvenc, mondhatni az alapszett része, csak még bejegyzés nem készült róla, ezt nemsokára pótolom.

Ugyanígy a whiskey-füge íz sem új már, konyakos-fügés bonbon néven fent van egy ideje, de mivel konyakom sosincs itthon, ellentétben a whiskey-vel, legtöbbször abból csinálom, és azzal is nagyon finom.

A sóskaramellás verziót is sokszor csináltam már, most viszont mogyoróvajjal kombináltam, és ebből is egy nagyon finom töltelék lett.

Ami teljesen új, az a szeder-levendula bonbon, fehér csoki burokban. Hihetetlen, mennyire intenzív ízt ad egy kevés kis levendula, mondhatni vigyázni kell vele, nehogy minden mást elnyomjon, a szederrel a színe miatt kombináltam össze, és nagyon jól működnek együtt.

Ezen kívül még kesudiós-marcipános-matcha teás bonbon készült, és persze az elmaradhatatlan tonkababos, ami mindig a legnagyobb kedvenc marad, nem csak az egyszerűsége, de a különleges íze miatt is.

Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok minden kedves követőmnek 😊🎄!

Sous vide kacsacomb párolt lilakáposztával

Már régóta szerettem volna kipróbálni a sous vide eljárást, ha jól emlékszem valamelyik főzőműsorban hallottam először erről a technológiáról. Azóta volt alkalmam szuvidált húsokat kóstolni, amik a vákuum fóliába zárt ízeknek köszönhetően igazán zamatosak, és tökéletes állagúak maradtak. 

A serpenyőben vagy sütőben sütéstől eltérően itt nem kell félni a hús kiszáradásától vagy megkeményedésétől, hiszen az előfőzés után már csak pár perc alatt megpirítjuk a felületüket. 

A szuvidáláshoz először is szükség van egy vákuumfóliázóra - ezt a nyáron már beszereztem a kertben termett sok-sok gyümölcs lefagyasztása miatt. 

Aztán pár hete a multicooker recepteket böngészve találkoztam olyan géppel, ami szuvidálni is tud… Nekem is van egy ilyen gépem, de mivel régebbi változat, ebből még hiányzik a szuvid funkció, viszont... a sütés fokozaton állítható a hőfok, és a sütési idő is, így vízzel feltöltve lényegében szuvid edényként használható. 

Ezt azonnal ki kellett próbálnom: két szem almát aszalt szilvával megtöltve, fahéjjal megfűszerezve fóliába zártam, és 80 fokos vízben, 2 órán keresztül szuvidáltam, közben a hőfokot maghőmérővel ellenőriztem. A maghőmérő +/-1 fok eltéréssel folyamatosan 80 fokot mutatott, az almából pedig egy nagyon finom, kompót szerű desszert lett, csak sokkal intenzívebb ízzel, mivel nem főttek ki belőle az aromák. 

Innentől jöhettek a húsok, elsőként a kacsacombot teszteltem 8 órán keresztül, 80 fokos vízfürdőben. A végeredményt elég nehéz volt kivárni - talán ez az egyetlen hátránya ennek a módszernek - a sütésre és a kóstolásra már csak másnap került sor, de megérte, mert isteni lett.

Hozzávalók:
- A kacsacombhoz:
  4 db kacsacomb
  olaj
  1 narancs reszelt héja
  1-2 tk. barnacukor
  2-3 gerezd fokhagyma
  só
  friss kakukkfű
- A párolt lilakáposztához:
  1 kisebb fej lilakáposzta
  4 kk. só
  0,5 dl olaj
  2 ek. barnacukor
  2 ek. 10%-os ecet
  1 tk. őrölt kömény

Elkészítés:

A kacsacomb elkészítése:

A kacsacombokat egy kevés olajjal megkenjük, hogy a fűszerek rátapadjanak. Sózzuk, borsozzuk, a reszelt narancshéjat és fokhagymát is rákenjük. 

A befűszerezett combokat a vákuum zacskóba egymás mellé rendezzük, a kakukkfű ágakat is beletesszük, és vákuumozóval lezárjuk. 

A combokat 80 fokos vízfürdőben 8 órán keresztül főzzük.

A zacskókat a vízből kivéve későbbi felhasználás esetén sokkoljuk, vagy kibontjuk és sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük. 

A sokkolás során a lezárt tasakot jeges vízfürdőbe (fele víz, fele jég) süllyesztjük, és addig hűtjük, amíg a hőmérséklete 5 fok alá nem hűl. Ezt maghőmérővel ellenőrizzük, ha szükséges, a jeget pótoljuk, de jégakkut is használhatunk hozzá. Amikor a tasak lehűlt, fagyasztóba tesszük, vagy hűtőben 0-3 fok között 14 napig tárolhatjuk. 

A combokat 200 fokra előmelegített sütőben 15-20 percen át sütjük, végül még 15 percig pirítjuk grill fokozaton.

A zacskóban összegyűlt zsiros szaftot egy serpenyőben redukáljuk, tálaláskor a combokra locsoljuk. 

Párolt lilakáposztával, krumplipürével tálaljuk. 

A lilakáposzta elkészítése:

A lilakáposztát negyedeljük, a torzsáját kivágjuk, és gyaluval vagy késsel felcsíkozzuk. 

A sóval alaposan elkeverjük, és 20 percre félretesszük. 

Az olajat felmelegítjük, rászórjuk a káposztát a cukorral és a köménnyel. Kicsit lepiritjuk, majd egy kevés vízzel felöntjük, fedő alatt pároljuk kb. 40 percen keresztül, a vizet folyamatosan pótoljuk. A végén az ecetet is belekeverjük, pár perc alatt azzal is megpároljuk.

Fekete-erdő torta

Anyukám szülinapjára készítettem ezt az isteni finom Fekete-erdő tortát, Katuci receptje alapján. Sokszor választok tőle torta receptet, mert mindig jól sikerülnek, már ami az ízüket illeti, a kivitelezés azért nagy kihívást jelent minden alkalommal, de most az is egész jól sikerült. Olyannyira, hogy anyukám a tűzijátékkal és gyertyával feldíszített tortát nézve kicsit csalódottnak tűnt... utólag kiderült, hogy azért, mert azt hitte, cukrászdából van, és nem én sütöttem :). 

Hozzávalók:
- A kakaós piskótához:
6 nagy tojás
150 g cukor
60 g liszt
45 g étkezési keményítő
30 g cukrozatlan kakaópor
egy csipet só
- A krémhez:
500 g mascarpone
400 ml hideg tejszín
1 rúd vanília kikapart magjai
1 kezeletlen citrom reszelt héja
150 g porcukor 
200 g cseresznye lekvár 
- A tetejére:
csokireszelék
koktélcseresznye 

Elkészítés:

A tojásokat kettéválasztjuk. A fehérjét a sóval és a cukorral kemény habbá verjük. Hozzáadjuk a tojások sárgáját, beleszitáljuk a kakaóport, a keményítőt és a lisztet. Homogén állagúra keverjük óvatosan, hogy a tojáshab ne törjön össze. 

Egy 18 cm-es tortaformát sütőpapírral kibélelünk, a piskóta felét beleöntjük, és 170 fokos sütőben 15-17 perc alatt kisütjük (tűpróbával teszteljük). A tészta másik felét is kisütjük, két tortaforma esetén ezt egyszerre is megtehetjük. 

A krémhez kemény habbá verjük a hideg tejszínt. A mascarponét jól elkeverjük a porcukorral, citromhéjjal és a vaníliával,  a tejszínt is óvatosan belekeverjük. Felhasználásig hűtőbe tesszük a krémet. 

A kihűlt piskótából a magasabbat (az elsőként kisültet) cérnával vagy damillal kettévágjuk. A másik piskóta tetejéből is faraghatunk egy keveset, ha szükséges.

A legvastagabb piskótát  a tortaforma aljára helyezzük,  megkenjük a lekvár felével, majd a mascarpone krém negyedét is rásimítjuk.

Ráhelyezzük a következő piskóta lapot, és megismételjük az előző lépést. A tortát a legszebb felülettel zárjuk le, 1-2 órára hűtőbe tesszük. 

A torta felületén elegyengetjük és elsimítjuk a mascarponés krém nagy részét, egy keveset félre rakunk belőle a cseresznyék alatti habcsúcshoz. A torta oldalát és a tetejét is megszórjuk a csokireszelékkel, a tetején a peremét kihagyjuk, ide kerülnek a habzsákból csillagcsővel kinyomott habcsúcsok és a koktélcseresznyék.

Pulled pork - Mexikói sertés carnitas

A kedvenc tépett hús receptem, elég gyakran elkészítem, most mégis, amikor legutóbb rákerestem itt a blogon, nem találtam… furcsálltam is, de előszedtem az eredeti amerikai receptet, az alapján raktam össze, aztán gyorsan le is fotóztuk, hogy végre felkerüljön. Pár nap múlva, épp a lazac receptet töltöttem fel instagramra, amikor megláttam, mexikói sertés carnitas néven... nem csoda, hogy nem találtam meg. Ha már így alakult, egy frissített verzió következik, új néven, nem tortillába töltve, hanem káposzta salátával, mert így is nagyon finom.

Odavagyok ezért a kajáért, nem csak a látványát, az ízét is imádom, olyannyira, hogy képes vagyok heti négy alkalommal ezt csomagolni magamnak ebédre, a munkahelyre. 

Egyik nagy előnye, hogy három nap múlva is ugyanolyan finom, mint frissen, a másik pedig, hogy bár sokáig készül, nem kell sokat foglalkozni vele. Ezért is szoktam mostanában vendégváró fogásként készíteni, mert amíg sül, van időm mással foglalkozni, például takarítani. A körethez meg nem kell sok energia, csak egy kis darabolás, főleg ha kész tortillalapot használok.

Egyetlen hátránya, hogy nehéz kivárni a 4-5 órás sülési időt, közben pedig elviselni a lakást belengő isteni illatokat.

A recept a Kifőztük magazin októberi számában is szerepelt.

Hozzávalók:

- A húshoz:

  2 kg bőr és csont nélküli sertéslapocka

  1 nagyobb vöröshagyma

  1 jalapeño paprika kimagozva és apróra vágva

  2,5 teáskanál só

  1 teáskanál őrölt fekete bors

  8 gerezd fokhagyma felaprítva

  2 narancs frissen facsart leve (ha nem túl lédúsak, +1 dl víz is mehet bele)

  2-3 evőkanál barna cukor

  1 evőkanál szárított oregánó

  2 teáskanál őrölt római köménymag

  2 evőkanál zsír

- A tálaláshoz:

  tortillalap

  paradicsom

  lilahagyma

  feketebab konzerv

  lime vagy citrom

  friss korianderlevél vagy friss petrezselyemzöld

Elkészítés:

Egy hőálló fedeles edényt vagy jénai tálat kikenünk zsírral. A sertéslapockát sóval és borssal megszórjuk. A cukrot, az oregánót és az édesköményt összekeverjük, a húst ezzel is bedörzsöljük, a tetejét a maradék zsírral megkenjük.

A tálba tesszük, a feldarabolt vöröshagymát, fokhagymát és jalapeño paprikát rászórjuk, a narancslével elkevert vízzel felöntjük. 170 fokra előmelegített sütőben, lefedve 4-5 órát pároljuk, időnként megfordítjuk, meglocsoljuk, és ha szükséges, a folyadékot pótoljuk.

Amikor a hús már megpuhult, két villa segítségével falatnyi darabokra szedjük, és további negyed órát fedő nélkül sütjük.

A tortillákra halmozzuk a lime levével meglocsolt húst, az apróra vágott zöldségeket, a leszűrt fekete babot. Aprított korianderlevéllel megszórva tálaljuk. 

Füstölt lazac

Lassan véget ér a grillszezon, azért most hétvégén még begyújtottunk a töltényszmókerbe, a jó idő miatt, ami persze elmaradt. A szokásos bbq oldalason kívül lazacot is füstöltünk, ami nagyon jól sikerült, ezért most gyorsan le is írom a receptjét, hogy legközelebb kéznél legyen. 

Fotó is készült róla, bár addigra már besötétedett, a lényeg azért látszik. A fűszerezést nem vittük túlzásba, és pont jó volt így, hogy tisztán érződött a lazac íze, nem is hiányzott róla semmi. A végén egy kis kakukkfüvet azért dobtunk rá, de már nem nagyon vette át az ízét, talán legközelebb még egy kis rozmaringgal próbálkozni fogok.

Hozzávalók:

  1 kg lazac
  juharszirup (vagy méz egy kevés almalével hígítva) a kenéshez
  friss rozmaring vagy kakukkfű
- A nedves páchoz:
  100 g barna cukor

  50 g só
  5 dl hideg víz

Elkészítés:
A halat a pikkelyektől megtisztítjuk.
Egy lazacszelet méretű tálba vagy dobozba kimérjük a hideg vizet, majd feloldjuk benne a cukrot és a sót. A lazacot beletesszük, és legalább 4, de inkább 8 órán keresztül, hűtőszekrényben, lefedve pácoljuk.
Ezután a lazacot szárazra töröljük, és a hűtőbe visszatéve 2-4 órán keresztül száradni hagyjuk, hogy a felszínén fényes réteg képződjön.
A lazacszelet bőrös részét beolajozzuk, az olajozott részével füstölő rácsára fektetjük. Az első órában alacsony, 140-150 F (60-65 C) fok hőmérsékleten füstöljük, hogy megelőzzük a lazac felületén kialakuló fehérje (albumin) kicsapódások kialakulását. 

Egy óra elteltével juharsziruppal bekenjük, és magasabb, kb. 175 F (80 C) fokig emelkedő hőfokon sütjük, fél óránként újra megkenjük.
A lazac akkor készül el, ha a közepe eléri 140-150 F (60-65 C) fokot, ehhez kb. 3 óra szükséges.
Ha nagyobb adagot füstölünk, hűtőben kb. 10 napig, vákuumfóliázva pedig 3 héten keresztül is tárolhatjuk.

Kovászos tepertős pogácsa

Egy ideje gyűjtögetem a kovászos recepteket, ez a tepertős pogácsa is régóta vár már a sorára, de még így is sikerült beelőznie a kovászos aranygaluskát, sőt, a kovászos kenyeret is. Pedig kovászos kenyeret majdnem minden vasárnap sütök, és a receptjét már fejből tudom - valószínűleg pont ezért nem készült még bejegyzés róla. 

De visszatérve a tepertős pogácsához, egy nagyon jó kis receptet találtam hozzá, finom, ropogós és réteges lett, legközelebb talán csak annyit javítanék rajta, hogy egy kicsit vastagabbra nyújtanám, amitől magasabbra nőne, és sokkal mutatósabb lenne.

Hozzávalók:
- A tésztához:
  50 dkg liszt
  3 dl víz
  20 dkg kovász (110 g kenyérliszt + 

                           30 g teljes kiőrlésű liszt + 

                           30 g anyakovász +

                         110 ml víz)
  5 dkg 20% zsírtartalmú tejföl
  3 dkg só
- A tepertőkrémhez:
  25 dkg tepertő
  5 dkg liszt
- A tetejére:
  1 felvert tojás a kenéshez

Elkészítés:

Előző nap 16-17 óra körül a hűtőben tárolt anyakovászból kiveszünk 30 g-ot, hozzáadjuk a 110 g kenyérlisztet, 30g teljes kiőrlésű lisztet, és a 110 ml vizet. Jól összekeverjük, és folpackkal lefedve a konyhapulton hagyjuk reggelig.

Másnap reggel 9 óra körül kimérjük a lisztet, a vizet, és elkeverjük csak annyira, hogy a liszt ne maradjon szárazon. Folpakkal letakarjuk, és egy órán keresztül állni hagyjuk. Ez az úgynevezett autolízis, ami a tészta gluténszerkezetét erősíti.

Egy óra elteltével a vízzel elkevert liszthez hozzáadjuk a kovászt, a tejfölt, 10 percen keresztül dagasztjuk, végül a sót is belekeverjük, és még 5 percen keresztül dagasztjuk. 

A tésztát kiolajozott kelesztőtálba tesszük. A tepertőt ledaráljuk, és elkeverjük a liszttel. A tésztát 40-60 perces időközönként meghajtogatjuk, az egyes hajtogatások után kinyújtjuk, és megkenjük a tepertőkrém egyharmadával. 

A háromszor meghajtogatott tésztát kinyújtjuk, a tetejét bevagdossuk, kiszaggatjuk, és egy tepsibe rendezzük, konyharuhával letakarva még egy órát pihentetjük. 

A felvert tojással megkenjük a pogácsák tetejét, 180 fokosra előmelegített sütőben kb. fél óra alatt megsütjük.

Citromos-levendulás keksz

Már három éve minden nyáron virágzik a kis levendula bokrom, sőt, most egy hete, szeptember végén úgy döntött, hogy másodjára is kinyílik.

A virágokból készített szárított csokrokat eddig csak dekorálásra vagy illatosításra használtam, így mostanra egész sok összegyűlt már, talán itt az ideje, hogy néhányat megegyünk belőlük :).

Elsőre egy levendulás kekszet sütöttem, egy kis citromhéjjal fűszerezve, és azt hiszem egy darabig maradok is ennél a receptnél, mert igazán különleges lett. Talán a levendula kifinomult íze miatt olyan finom, amit nagyon jól kiemel a citrom, minden esetre túlzás nélkül állíthatom, hogy ez lett most a kedvenc kekszünk. 

Hozzávalók:
260 g liszt
230 g hideg vaj
100 g cukor
2 citrom reszelt héja
2-3 ek. levendulavirág
½ tk. só
1 tk. vanília aroma

Elkészítés:

A levendulavirágot a citrom reszelt héjával és egy evőkanálnyi cukorral mozsárban összetörjük.

Késes aprítóval vagy robotgéppel elkeverjük a lisztet, a sót, a vajat, a cukrot, végül a vanília aromát és a citromos-levendulás keveréket is hozzáadjuk.

A tésztát legalább fél órára hűtőbe tesszük.

Lisztezett felületen 0,3-0,5 mm vastagra nyújtjuk és sütipecséttel/pogácsa szaggatóval kiszúrjuk, vagy henger alakúra formázzuk és éles késsel vékonyra szeleteljük. 

Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk a korongokat, és 165 fokosra előmelegített sütőben addig sütjük, amíg a szélük aranybarna nem lesz (kb. 12-14 perc).

Szilvás tarte tatin

Múlt héten ránk szakadt a szilva szezon, nagy örömünkre, már épp ideje volt. Három éve költöztünk kertes házba, és a szilvafánk idén hozott termést először, igaz, most az előző két évet is bepótolta :).

Főztem belőle egy kevés lekvárt, de mivel a ringló nem annyira lekvárnak való, inkább kimagozva lefagyasztottuk a nagy részét, jó lesz majd sütibe vagy levesbe.

Azóta napi szinten készülnek a szilvás fogások, például szilvás gombóc, ami azért kicsit melós volt, de mindenképpen megérte, hiszen ez a legnagyobb kedvenc. Szilvás pite, szilvaleves is lett belőle, szilvás chutney és clafoutis van még tervben az utolsó friss szemekből, remélem a recepteket is lesz időm megosztani. 

Tegnap pedig egy szilvás tarte tatint sütöttem, most kivételesen leveles tésztából, ami legalább olyan finom lett, mint gyúrt tésztából. Réteges és ropogós állagú, talán még finomabb is, ráadásul sokkal gyorsabban elkészült. 

Hozzávalók:

12-15 szem szilva 

500 g leveles tészta

100 g cukor

100 g vaj

őrölt kardamom

1 csipet só

Elkészítés:

A leveles tésztát, ha fagyasztott, kiolvasztjuk.

A szilvákat megmossuk, félbevágjuk és kimagozzuk. 

A kristálycukorhoz 1 evőkanálnyi vizet adunk, és karamellt készítünk belőle. Hozzáadjuk a vajat és a sót, jól elkeverjük. 

Egy 28 cm-es piteforma aljára öntjük a vajas karamellát, és rápakoljuk a félbevágott szilva szemeket. 

A leveles tésztát sütőforma méretűre nyújtjuk (kb 5-8 mm vastagra)  és lefedjük vele a szilvákat, a szélét kicsit visszahajtjuk.

190 fokosra előmelegített sütőben kb. fél óra alatt megsütjük. Ha a piteformánk nem elég mély, érdemes egy üres tepsit alá rakni, hogy a kibuggyanó karamell ne a sütő aljára csepegjen. 

Amikor a tészta már szépen megpirult, kivesszük a sütőből, kb. 5 percet pihentetjük, ha szükséges, leöntjük róla a felesleges levet, és óvatosan egy tányérra borítjuk.

Epres panna cotta

A múltkori málnás-csokis pohárkrém óta újra felfedeztem a desszert krémeket, mert egyszerűek, gyorsan elkészülnek, jól néznek ki és nagyon finomak. Az egyetlen kihívást a megszilárdulás kivárása jelentheti ezekkel a szép, színes desszertekkel kapcsolatban.

Ezt a panna cotta receptet elsőre eperrel készítettem, amit a következő alkalommal cseresznyére cseréltem, de áfonyával, málnával és szederrel is érdemes lenne kipróbálni. 

Hozzávalók:

- A panna cottához:
  400 ml habtejszín (min. 30%-os)
  250 ml zsíros tej
  4 zselatinlap
  80 g cukor
  1 vaníliarúd magjai vagy vanília aroma
- Az eper szószhoz:
  400 g eper
  50 g cukor
  2 tk. keményítő

Elkészítés:

A zselatin lapokat 10 percre hideg vízbe áztatjuk. 

Az eper szemeket megmossuk fél/negyed darabokra vágjuk.

A tejet, a habtejszínt, a cukrot és a vaníliarudat egy kisebb lábasba öntjük, majd forrásig melegítjük. 

A tűzről levéve hozzáadjuk a kicsavart zselatin lapokat, jól elkeverjük és hagyjuk hűlni.

Fél óra elteltével a vaníliarudat kihalásszuk, és a tejszínes krémet poharakba adagoljuk. A panna cottákat legalább 3 órára (de inkább egy éjszakára) a hűtőbe tesszük.

Az epret a cukorral és a keményítővel közepes fokozaton, kb. 10 perc alatt összeforraljuk. Az eper szószt langyosra hűtjük, és a megszilárdult panna cották tetejére kanalazzuk. 

Az elkészült pohár krémeket hűtőbe tesszük, tálaláskor menta levelekkel díszítjük.

Epres rebarbara krémleves

Elsőre almával készítettem ezt a rebarbara krémlevest, ami almalevesnek indult, de az arányokat tekintve végül rebarbara lett.

A szokásos almalevesemet szerettem volna feldobni valamivel, amitől kicsit különlegesebb lesz, és ehhez pont megfelelt a fagyasztóban talált rebarbara kesernyés íze. Az almához is jól passzolt, az eperhez meg főleg.

Hozzávalók:
400 g rebarbara
200 g eper vagy 2 nagyobb alma
5 ek. cukor
1 tk. só
2 dl tejszín

Elkészítés:
A rebarbarát megmossuk és 1-2 cm-es darabokra vágjuk. Egy fazékba rakjuk, felöntjük 7,5 dl vízzel, hozzáadjuk a cukrot és a sót, lefedve főzzük.
Amikor a rebarbara már szétfőtt, leturmixoljuk az eperrel együtt.
A tejszínnel felöntjük és kicsit összeforraljuk.
Hidegen, apróra vágott eperrel megszórva tálaljuk.
Ha eper helyett almával készítjük, az összeturmixolt rebarbara krémlevesbe beleszórjuk a kis kockára vágott almát, alacsony fokozaton pár perc alatt puhára főzzük, végül a tejszínt is hozzáöntjük.

Pizzatészta és paradicsomszósz

A sokadik pizza recept, mert még mindig keres(t)em az igazit. Próbálkozásaim során arra jutottam, hogy a liszten kívül a kelesztési idő, ami sokat számít, minél hosszabb, annál jobb. Múltkor kovásszal készítettem egy adagot, ami nagyon jól sikerült, miután 12 órát pihent konyhapulton. Most viszont szárított élesztővel kevertem be a tésztát, ami visszalépésének tűnhet, de ugyanolyan jó lett - ha nem jobb - mint a kovászos verzió, 24 órás kelesztéssel. Nem csak hólyagos, de ropogós is lett ez a tészta. 

Tény, hogy előre kell gondolkodni, és kell némi lelki erő a recept végig olvasásához illetve a folyamatok végig asszisztálásához, de megéri, ha van időnk a végeredményt kivárni. És ha már belekezdünk, érdemes nagyobb adagot bekeverni, hogy le lehessen fagyasztani belőle, mert jó pár órával sütés előtt kiolvasztva majdnem ugyanolyan finom pizzát lehet belőle sütni.

Pizza szósznak egy egyszerű, paradicsom szósz receptet szoktam készíteni, ami ha megmarad, egy kis chili paprikával gazdagítva másnap tökéletes arrabiata feltét lehet a pennére vagy spagettire.

Hozzávalók:

- A tésztához:

  (6db 250 g-os pizzához)

  pizzaliszt - 100% - 825 g

  víz - 65% - 635 g

  só - 2% - 16.5 g

  szárított élesztő - 0.05% - 0.41 g vagy friss élesztő - 0.15% - 1.25 g

- A paradicsomszószhoz:

  800 g hámozott paradicsom konzerv

  1 vöröshagyma

  3 gerezd fokhagyma

  1 tk. vörösborecet vagy balzsamecet

  1 tk. cukor

  2 ek. olívaolaj

  só, bors

  bazsalikom, oregánó

- A tálaláshoz:

  rukkola

Elkészítés:

0:00 - Tészta összekeverése (péntek 18:00)

A só kivételével az összes hozzávalót kimérjük a dagasztógép üstjébe. 15 percen keresztül dagasztjuk, a sót csak a végén adjuk hozzá. Az összedolgozott tésztát egy kiolajozott dagasztótálba tesszük.

0:30 - Hajtogatás 1. (18:30)

A tészta egyik részét olajos vagy vizes kézzel megfogjuk, és a szélét a közepére hajtjuk, közben körbe forgatjuk, amíg egy feszesebb gombócot nem kapunk. Lásd.: video

1:00 - Hajtogatás 2. (19:00) 

1:30 - Hajtogatás 3. (19:30)

2:00 - Hajtogatás 4. (20:00)

Az utolsó esti hajtogatást követően egész éjszaka a dagasztótálban hagyjuk kelni.

12:00 - Hajtogatás 5. (szombat 8:00)

A megkelt tésztát kiolajozott deszkára borítjuk, még egyszer áthajtogatjuk, majd 15 percig pihentetjük.

12:15 - 6 részre osztás (8:15)

A tésztát egy spatulával vagy éles késsel 6 egyforma részre osztjuk.

12:30 - Tésztalabdák formázása (8:30)

A hat részre osztott tésztákat gömbölyűre formázzuk az előző hajtogatási módszerhez hasonlóan: a gombócokat egyesével a tenyerembe veszem, a szélét a közepe felé húzom, miközben forgatom is a tésztát a kezemben, addig, amig feszes nem lesz.

Egy nagyobb tálcát kiolajozunk, erre rakjuk a beolajozott tészta gombócokat, egymástól minél távolabb.

Folpakkal letakarjuk, és legalább 12 órára állni hagyjuk a konyhapulton. Ha van rá lehetőség, még 6 órával tovább kelesszük.

24:00 Pizza formázása (20:00)

A tészta gombócok mostanra már összenőttek, ezért egyesével, a soron következőt egy kés/spatula segitségével elválasztjuk a többitől, óvatosan átemeljük egy lisztezett felületre. A tészta mindkét oldalát alaposan belisztezzük, és óvatosan alányúlva pizza formájúra húzzuk, úgy, hogy a szélén egy vastagabb peremet hagyunk. 

A szintén belisztezett sütőlapátra helyezzük, a paradicsomszósszal vékonyan megkenjük, és rápakoljuk a feltéteket, és egy gyors mozdulattal a sütőtérbe csúsztatjuk.

24:15 Sütés (20:15)

Ha van rá lehetőségünk, kemencében sütjük, minél magasabb hőfokon, az olaszoknál ez 450 fokot jelent (nálam 350 fokon, 5-6 perc alatt készültek el).

Sütőben a legmagasabb hőfokon, lehetőség szerint sütőkövet használva (a sütőkövet a sütővel együtt fél órán keresztül előmelegítve) sütjük.

Pizzaszósz

Egy serpenyőben olívaolajat melegítünk, beleszórjuk az apróra vágott vöröshagymát, és üvegesre pirítjuk. A felaprított fokhagymát, balzsamecetet és a cukrot is hozzáadjuk, kicsit megkaramellizáljuk. 

Felöntjük a hámozott paradicsom konzervvel, sóval, borssal, esetleg oregánóval és bazsalikommal ízesítjük. Kis fokozaton, lefedve, időnként megkeverve, 45 percig főzzük.

Epres joghurttorta

Nagy örömömre a napokban egy pár kiló édes, hazai epret kaptam ajándékba, így elmondhatom, hogy számomra hivatalosan is megkezdődött az idei eperszezon :)!

Első körben joghurttortát készítettem belőle, egy régi, jól bevált recept alapján, amit már régóta szerettem volna leírni. A korábbiaktól eltérően most nem eper ízű joghurtból, hanem leturmixolt eperrel ízesített görög joghurtból kevertem ki. Aránylag nem sok epret raktam bele, mégis annyira intenzíven gyümölcsös íze lett, hogy legközelebb is így fogom csinálni. Az állagát is sikerült jól eltalálni, nagyon könnyű, habos, remegős lett, mondhatni épphogy összeállt (utólag már nem is értem, hogy sikerült egyben kiborítani a formából).
Eredetileg szerettem volna még egy eper öntettel feldobni, amit aztán lusta voltam megfőzni - ha ezt előre tudom, eper darabokat szórtam volna még bele, így viszont csak mellé ettük a friss eperszemeket.

Hozzávalók:
400 g görög joghurt
150 g cukor
1 vaníliás cukor
6 lapzselatin
3 dl habtejszín
200 g eper

Elkészítés:
A lapzselatint 10 percre hideg vízbe áztatjuk. 

Az epret megmossuk és leturmixoljuk.

A görög joghurtot elkeverjük a cukorral, hozzáöntjük a leturmixolt epret és összeforraljuk. A kicsavart zselatin lapokat belekeverjük és hagyjuk kihűlni.

A tejszínből kemény habot verünk, és a kihűtött joghurtos keverékhez adjuk. Formába öntjük és a hűtőben 4-5 órát pihentetjük.