Sonkás-rukkolás quesadilla

Pár éve fedeztem fel a mexikói konyhát, sajnos nem egy mexikói út során, hanem a Széna tér közelében lévő, előző munkahelyem miatt. Akkoriban ebédért sűrűn betértem az ottani mexikói étterembe: hétfőn  burrito, kedden  taco, szerdán quesadilla akció volt, én pedig mindegyiket imádtam, pont ebben a sorrendben :). Ez persze a munkatársaimnak is feltűnt, és nem hagyhatták szó nélkül dolgot, viccelődve mindig megkérdezték, hogy „megint mexikói heteket tartasz?”

Azóta gyakran készítek itthon is quesadillát, mert gyors, finom, és jól variálható. Legtöbbször tésztát is gyúrok hozzá, de ha nagyon nincs időm, kész tortilla lapot használok. Pár tészta receptet kipróbáltam már, míg végül egy mexikói tanárnő blogján találtam meg az igazit. Ez a változat vajjal készül, és szerintem ennek köszönhetően lesz tökéletes az állaga, érdemes kipróbálni.

A töltelék ezzel szemben nem az a tipikus mexikói ízvilág, inkább olasznak mondanám. Azt hiszem Mely – a mexikói blogger – igencsak csóválná a fejét, ha megtudná, milyen töltelékkel készül az ő tradicionális tortilla tésztája :D..

Hozzávalók:

- A tortillához:
  340 g liszt

  1 tk só

  1 tk sütőpor

  75 g vaj

  200 ml víz

- A töltelékhez:

  lilahagyma

  szárított paradicsom

  prosciutto vagy füstölt sonka

  cheddar vagy Monterely Jack sajt

  bbq szósz

  chili paprika (elhagyható)

  rukkola saláta

  friss bazsalikom

  tálaláshoz paradicsom vagy uborka

Elkészítés:

A tortilla tésztával kezdem: egy nagyobb tálba kimérem a lisztet, sütőport, a sót és a szobahőmérsékletű vajat, és egy villával morzsás állagúra keverem az egészet. Fokozatosan hozzáadagolom a vizet, és pár perc alatt szép, sima tésztát gyúrok belőle.

A tésztát lisztezett felületre borítom,  8-10 részre osztom, gömbölyűre formázom és konyharuhával letakarva 30-45 percig pihentetem.

A tészta gömböket 1-2 mm vastagságúra nyújtom, egy tányér segítségével szabályos kör alakúra szabom mindegyiket (ez a lépés el is hagyható).

A kinyújtott tortillákat forró serpenyőbe teszem, és oldalanként fél-fél perc alatt mindet megsütöm.

A töltelékhez a felkarikázott hagymát és a szárított paradicsomot (chili paprikát) megpirítom egy kis olívaolajon, és amikor már majdnem kész, hozzáadom a sonkát is. 

A megpirított tölteléket a tortilla lap egyik felére halmozom, kevés bbq szósszal meglocsolom, majd a rukkolával és az apróra vágott bazsalikommal is megszórom, végül a felszeletelt sajtot is ráteszem.

A jól megpakolt, félbe hajtott tortillát forró serpenyőbe rakom, és pár perc alatt mindkét oldalát megpirítom.

Ricottás-sonkás pappardelle bazsalikommal

Donna Hay receptje alapján készítettem el ezt az ízletes tésztaételt. Eredetileg prosciutto sonkát használt hozzá, nálam viszont a hasonló jellegű, füstölt házi sonkából készült, ami tökéletesen passzol a ricotta és bazsalikom ízvilágához. A tetején tálalt tojás csak ráadás, nagyon jól mutat, ahogyan a lágyra főzött sárgája ráfolyik az egészre, igazából ezért tetszett meg ez az étel :).

Pappardelle tésztát is sikerült beszereznem hozzá, ami lényegében egy vastagabb széles metélt, rusztikusabb fogásokhoz illik. Korábban még nem ettem ilyet, de nagyon megtetszett. Mostanában kaptam rá a tésztafélék variálásra, pontosabban csak megpróbálom beszerezni, amit a receptben írnak, és nem helyettesítem az otthon meglévő, teszem azt szarvacska tésztával. Mert nem véletlen, hogy az olaszok közel 350(!) féle száraztésztát különböztetnek meg, amelyek igazodnak a különféle alapanyagokból készített, változatos sűrűségű és állagú feltétekhez.

Hozzávalók:

400-500 g pappardelle tészta

1 ek. olívaolaj

4 gerezd fokhagyma

300 ml főzőtejszín

40g reszelt parmezán + a tálaláshoz

180 g prosciutto sonka vagy házi sonka

200 g ricotta

2 marék bazsalikom + a tálaláshoz

só, bors

4 tojás 

Elkészítés:

A tojással kezdem. Pár napja a Chili & Vanília blogon találtam egy egyszerű, jó módszert a buggyantáshoz; nem kell hozzá vákuum, ecet és örvény se, mégis tökéletesen működik. Egy mélyebb serpenyőben egy kevés vizet melegítek, kb. annyit, hogy majd ellepje a tojásokat. Amikor a víz már gyöngyözni kezd, a hőfokot alacsonyra veszem, és nagyon óvatosan, egy kisebb tálkából egyesével a vízbe pottyantom a tojásokat. Nem nyúlok hozzájuk, hagyom, hogy szépen megfőljenek. 3-4 perc múlva a tojásokat egy szélesebb szűrőkanállal óvatosan, egyesével kiszedem. 

A tésztát egy nagy fazék, forrásban lévő, sós vízben 7-8 perc alatt megfőzöm.

A fokhagymát, az olívaolajat egy serpenyőben felmelegítem, és fél perc alatt megpirítom benne a vékony szeletekre vágott fokhagymát. Belekeverem a tejszínt és a ricottát, simára keverem és egy percen keresztül forralom. Hozzáadom a vékonyra vágott sonkát, a bazsalikomot és a parmezánt, sóval, borssal ízesítem, végül a tésztát is beleforgatom.

A tojásokat lecsepegtetem, majd tálaláskor a tészta tetejére teszem, megszórom reszelt parmezánnal és bazsalikommal díszítem. 

Magyaros pizza

Elég régóta keresem a tökéletes pizza tészta receptet, éppen ezért rengeteg változatot kipróbáltam már.

Egy ideig Jamie Oliver egyik szupergyors, kelesztés nélküli pizzáját sütöttem, ami tényleg nagyon gyorsan elkészült, de kicsit száraz, és túlságosan ropogós volt, ezért tovább keresgéltem.

Pár hónapja végre ráakadtam Gordon Ramsay, „Csak könnyedén” című szakácskönyvében egy igazi pizza receptre, ami azért tetszett meg, mert a tésztához kenyérlisztet használ. A végeredményben nem csalódtam, a tészta apró lyukacsos és kellően puha maradt, azt hiszem egy darabig ezt a változatot fogom sütni :).

A paradicsomszósz is Ramsay-től származik, egyszerű, gyorsan elkészíthető alap, bármilyen feltéthez illik.
A pizzát általában magyarosra ízesítem, most is egy ilyen változat készült, finom házikolbásszal és sonkával megpakolva, egy kis tejföllel a tetején.

Hozzávalók:
(2 pizzához)

- A tésztához:

  2 tk. élesztőpor

  300-350 ml langyos víz

  600 g kenyérliszt (vagy 400 g finomliszt + 200 g rétesliszt)

  1 ek. olívaolaj
  1 tk. só

- A paradicsomszószhoz:

  500 g passzírozott paradicsom (passata)

  2 ek. olívaolaj

  2 gerezd fokhagyma

  1 tk. oregánó

  1 tk. bazsalikom

  1 tk. cukor

  só, bors

- A feltéthez:

  30 dkg pizza mozzarella

  2 marék kolbász

  2 marék sonka

  2 paradicsom

  2 pritamin paprika

  2 hegyes erős paprika

  2-2 ek. tejföl a közepére

  oregánó

  só

  friss petrezselyemzöld a díszítéshez

Elkészítés:

A tésztához az élesztőt elkeverem a langyos vízzel, és pár percig állni hagyom.

Egy dagasztótálba kimérem a lisztet és a sót, hozzáöntöm az olajat, az élesztős vizet, és addig gyúrom, amíg a tészta sima nem lesz, és elválik a tál oldalától. Meleg helyre teszem, és a duplájára kelesztem.

A paradicsommártáshoz egy serpenyőben olívaolajat melegítek, rádobom a durvára vágott fokhagymát, majd hozzáöntöm a passzírozott paradicsomot. Sóval, borssal, oregánóval, bazsalikommal és egy kis cukorral ízesítem, lassú tűzön addig főzöm, míg a felére nem sűrűsödik a szósz.  

A pizzatésztát két részre osztom, és lisztezett felületen kör alakúra nyújtom az egyik darabot, próbálom minél vékonyabbra nyújtani (kb. 3-5 mm vastagságúra).

Sütőpapírral kibélelt, kör alakú tepsibe teszem, megkenem a paradicsomos alappal, majd jöhet a feltét: a kolbász, a sonka, a zöldségek, a reszelt mozzarella és a tejföl, végül egy kis oregánóval és sóval ízesítem.

220 fokra (gázsütő 5-ös fokozat) előmelegített sütőbe teszem, 8-10 perc alatt aranyszínűre sütöm, tálaláskor friss petrezselyemzölddel díszítem.

Napraforgó

Néhány napja egy rég nem látott egyetemi barátnőmmel chateltem egy keveset. A blogom miatt írtam rá, pontosabban ajánlottam figyelmébe, mert mindig is szeretett sütni-főzni. Receptekről beszélgettünk, illetve a bonbonkészítésről mesélt (mert ő most arra van rákattanva). Bár én még nem mertem belefogni a temperálással, sablonozással járó bonbonozásba, állítólag nem is olyan bonyolult az egész. Meghozta hozzá a kedvem, egyszer ki is fogom próbálni.

Addig viszont maradok Limara Napraforgójánál, amit szintén ő ajánlott a figyelmembe:

„Akár sósan, akár édesen, bármi mehet bele, szuperül néz ki, és hidegen, melegen, vendégségbe, sör mellé, szóval mindig tuti” – és igaza is lett, úgyhogy köszönet érte. Ja, és Limarának is J: Napraforgó

Hozzávalók:

- A tésztához:

  50 dkg finomliszt

  1 tojás + 1 a lekenéshez

  140 g natúr joghurt

  3 ek olaj

  1,5 tk só

  1 ek  cukor

  1,8 dl víz

  2 dkg élesztő

  szezámmag, lenmag

- A töltelékhez:

  20 dkg sonka

  3 ek tejföl

  1 ek mustár

  10-15 dkg sajt

  só, bors

Elkészítés:

A tészta hozzávalóit kimérem egy tálba és jól összedolgozom. Addig dagasztom amíg lágy, de nem ragadós tésztát kapok.

Meleg helyre teszem, kb. 45 perc alatt duplájára kelesztem.

Ezalatt elkészítem a tölteléket: a sonkát és a sajtot lereszelem, belekeverem a tejfölt és a mustárt, sóval, borssal ízesítem.

A megkelt tésztát lisztezett felületre borítom és négy részre osztom, ebből két napraforgó fog készülni.

Az egyik tésztadarabot fogom és 2-3 mm vastagságúra nyújtom, sütőpapírral bélelt sütőlemezre vagy egy nagyobb méretű tepsibe teszem.

Megkenem a töltelék felével, majd kinyújtom a következő tésztalapot, és befedem vele a tölteléket.

Egy lisztbe mártott poharat a tészta közepébe nyomok, de csak óvatosan, hogy ne szakítsa át a tésztát. Ez lesz a napraforgó közepe.

Pizzavágóval vagy derelyevágóval felszeletelem az egészet, a pohár lenyomatától indítom a vágásokat. A kapott szeleteken kettőt-hármat tekerek, majd fél órát pihentetem.

Mielőtt sütőbe teszem, egy egész felvert tojással megkenem, a napraforgó közepét lenmaggal, a többi részét pedig szezámmaggal szórom meg.

180 fokosra előmelegített (gázsütő 2,5-es fokozat) sütőben 15-20 perc alatt szép pirosra sütöm.

Megjegyzés:

A töltelék nagyon jól variálható, fokhagymás vajjal, paradicsomos vagy bazsalikomos pestoval, kolbásszal, vagy akár édes töltelékkel is készíthető (ebben az esetben sóból  csak egy teáskanálnyi, cukorból viszont 2-3 evőkanállal is mehet bele).

A tetejére szezámmagon kívül sajt, mák, vagy bármilyen más mag szórható.