2013. február 20., szerda

Napraforgó

Néhány napja egy rég nem látott egyetemi barátnőmmel chateltem egy keveset. A blogom miatt írtam rá, pontosabban ajánlottam figyelmébe, mert mindig is szeretett sütni-főzni. Receptekről beszélgettünk, illetve a bonbonkészítésről mesélt (mert ő most arra van rákattanva). Bár én még nem mertem belefogni a temperálással, sablonozással járó bonbonozásba, állítólag nem is olyan bonyolult az egész. Meghozta hozzá a kedvem, egyszer ki is fogom próbálni.
Addig viszont maradok Limara Napraforgójánál, amit szintén ő ajánlott a figyelmembe:
Akár sósan, akár édesen, bármi mehet bele, szuperül néz ki, és hidegen, melegen, vendégségbe, sör mellé, szóval mindig tuti – és igaza is lett, úgyhogy köszönet érte. Ja, és Limarának is JNapraforgó

Hozzávalók:
- A tésztához:
  50 dkg finomliszt
  1 tojás + 1 a lekenéshez
  140 g natúr joghurt
  3 ek olaj
  1,5 tk só
  1 ek  cukor
  1,8 dl víz
  2 dkg élesztő
  szezámmag, lenmag
- A töltelékhez:
  20 dkg sonka
  3 ek tejföl
  1 ek mustár
  10-15 dkg sajt
  só, bors

Elkészítés:
A tészta hozzávalóit kimérem egy tálba és jól összedolgozom. Addig dagasztom amíg lágy, de nem ragadós tésztát kapok.
Meleg helyre teszem, kb. 45 perc alatt duplájára kelesztem.
Ezalatt elkészítem a tölteléket: a sonkát és a sajtot lereszelem, belekeverem a tejfölt és a mustárt, sóval, borssal ízesítem.
A megkelt tésztát lisztezett felületre borítom és négy részre osztom, ebből két napraforgó fog készülni.
Az egyik tésztadarabot fogom és 2-3 mm vastagságúra nyújtom, sütőpapírral bélelt sütőlemezre vagy egy nagyobb méretű tepsibe teszem.
Megkenem a töltelék felével, majd kinyújtom a következő tésztalapot, és befedem vele a tölteléket.
Egy lisztbe mártott poharat a tészta közepébe nyomok, de csak óvatosan, hogy ne szakítsa át a tésztát. Ez lesz a napraforgó közepe.
Pizzavágóval vagy derelyevágóval felszeletelem az egészet, a pohár lenyomatától indítom a vágásokat. A kapott szeleteken kettőt-hármat tekerek, majd fél órát pihentetem.
















Mielőtt sütőbe teszem, egy egész felvert tojással megkenem, a napraforgó közepét lenmaggal, a többi részét pedig szezámmaggal szórom meg.
180 fokosra előmelegített (gázsütő 2,5-es fokozat) sütőben 15-20 perc alatt szép pirosra sütöm.

Megjegyzés:
A töltelék nagyon jól variálható, fokhagymás vajjal, paradicsomos vagy bazsalikomos pestoval, kolbásszal, vagy akár édes töltelékkel is készíthető (ebben az esetben sóból  csak egy teáskanálnyi, cukorból viszont 2-3 evőkanállal is mehet bele).
A tetejére szezámmagon kívül sajt, mák, vagy bármilyen más mag szórható. 

2 megjegyzés:

  1. Köszi Limara!
    Szuper lehet nap mint nap viszontlátni a jól sikerült receptjeidet :)!

    VálaszTörlés