Napraforgó

Néhány napja egy rég nem látott egyetemi barátnőmmel chateltem egy keveset. A blogom miatt írtam rá, pontosabban ajánlottam figyelmébe, mert mindig is szeretett sütni-főzni. Receptekről beszélgettünk, illetve a bonbonkészítésről mesélt (mert ő most arra van rákattanva). Bár én még nem mertem belefogni a temperálással, sablonozással járó bonbonozásba, állítólag nem is olyan bonyolult az egész. Meghozta hozzá a kedvem, egyszer ki is fogom próbálni.

Addig viszont maradok Limara Napraforgójánál, amit szintén ő ajánlott a figyelmembe:

„Akár sósan, akár édesen, bármi mehet bele, szuperül néz ki, és hidegen, melegen, vendégségbe, sör mellé, szóval mindig tuti” – és igaza is lett, úgyhogy köszönet érte. Ja, és Limarának is J: Napraforgó

Hozzávalók:

- A tésztához:

  50 dkg finomliszt

  1 tojás + 1 a lekenéshez

  140 g natúr joghurt

  3 ek olaj

  1,5 tk só

  1 ek  cukor

  1,8 dl víz

  2 dkg élesztő

  szezámmag, lenmag

- A töltelékhez:

  20 dkg sonka

  3 ek tejföl

  1 ek mustár

  10-15 dkg sajt

  só, bors

Elkészítés:

A tészta hozzávalóit kimérem egy tálba és jól összedolgozom. Addig dagasztom amíg lágy, de nem ragadós tésztát kapok.

Meleg helyre teszem, kb. 45 perc alatt duplájára kelesztem.

Ezalatt elkészítem a tölteléket: a sonkát és a sajtot lereszelem, belekeverem a tejfölt és a mustárt, sóval, borssal ízesítem.

A megkelt tésztát lisztezett felületre borítom és négy részre osztom, ebből két napraforgó fog készülni.

Az egyik tésztadarabot fogom és 2-3 mm vastagságúra nyújtom, sütőpapírral bélelt sütőlemezre vagy egy nagyobb méretű tepsibe teszem.

Megkenem a töltelék felével, majd kinyújtom a következő tésztalapot, és befedem vele a tölteléket.

Egy lisztbe mártott poharat a tészta közepébe nyomok, de csak óvatosan, hogy ne szakítsa át a tésztát. Ez lesz a napraforgó közepe.

Pizzavágóval vagy derelyevágóval felszeletelem az egészet, a pohár lenyomatától indítom a vágásokat. A kapott szeleteken kettőt-hármat tekerek, majd fél órát pihentetem.

Mielőtt sütőbe teszem, egy egész felvert tojással megkenem, a napraforgó közepét lenmaggal, a többi részét pedig szezámmaggal szórom meg.

180 fokosra előmelegített (gázsütő 2,5-es fokozat) sütőben 15-20 perc alatt szép pirosra sütöm.

Megjegyzés:

A töltelék nagyon jól variálható, fokhagymás vajjal, paradicsomos vagy bazsalikomos pestoval, kolbásszal, vagy akár édes töltelékkel is készíthető (ebben az esetben sóból  csak egy teáskanálnyi, cukorból viszont 2-3 evőkanállal is mehet bele).

A tetejére szezámmagon kívül sajt, mák, vagy bármilyen más mag szórható.